CornMill Hungary Kft.
2942 Nagyigmánd,
Burgert Róbert
Agrár-ipari Park 03/10.
Tel.: +36 34 356-762
Fax: +36 34 356-610
E-mail: cornmill@cornmill.hu

Adatkezelési tájékoztatók

Egy malomban őrlünk… Cornmill szárító avató Nagyigmándon

2012. október 4., 16:46

Kétszáz milliós beruházás eredményeként adták át ünnepélyes keretek között augusztusban Nagyigmándon a Cornmill Hungary Kft. nagyteljesítményű terményszárítóját, ahova az Agro Napló is meghívást kapott. A száz százalékos magyar tulajdonban lévő, negyven munkahelyet biztosító gazdasági vállalkozás üzeme naponta 110–120 tonna kukorica feldolgozására képes.

A Cornmill telephely átadásával egy cégcsoport kínálja majd a szolgáltatásait partnereinek. A Burgert Róbert Agrár-ipari Parkban megvalósult szárítótelepre, de az agráriumban megjelenő trendekre is igen sokan voltak kíváncsiak a szakma képviselői közül, akik a környékbeli gazdákkal együtt gyülekeztek a helyi művelődési házban.

A rendezvényt kísérő konferencián a világ árutőzsdei elemzésére is sor került, amelyből világosan kitűnik, hogy a jelentős kukorica terménykiesésre igen érzékenyen reagáltak a piacok. A tonnánkénti felvásárlási ár közel 60 euróval emelkedett augusztus végére, elérve a 200 eurót. A szakmai analízisek 2–3 százalékosra becsülik a világ idei kukoricanövény terméskiesését.

Vámosi Gábor, a Cornmill ügyvezető igazgatója az avató ünnepségen kis visszatekintéssel kezdte előadását, amelyből kitűnt, hogy cégük immáron három évtizede foglalja el előkelő szerepét az ágazatban. Feldolgozó üzemük 1983-ban létesült, amelyet 1991-ig az IKR Közös Vállalat üzemeltette, s ugyanaz esztendőben megalakult az IKR Kukorica Feldolgozó Kft. is, tevékenységében a malomiparra koncentrálva. Az akkor még 45 ezer tonna éves kukorica feldolgozására alkalmas malom élelmiszer- és a takarmányipari célra gyártott termékeket. Mára a Cornmill kínálati palettáján hét malomipari termék (kukorica sörgríz, kukorica extruder gríz, kukorica étkezési liszt, kukorica pehelyliszt, kukorica csíra, kukorica takarmánydara, kukorica takarmány dara és -pehelyliszt) szerepel humán étkezési célokra, valamint állateledelek formájában. Termékeiket Közép-Európa szinte valamennyi országába exportálják a hazai eladásaik mellett.

A Cornmill Hungary Kft. 2005-ben beindította kereskedelmi üzletágát is, ellátva ezzel a szomszédos Ausztria és Szlovákia bioetanol üzemeit mintegy 60–80 ezer tonna kukoricával, természetesen Magyarország szükségleteinek kielégítése mellett. A terményfeldolgozás és kereskedelem volumene mára így meghaladja a 150 ezer tonnát.

A cég első embere szerint az új berendezéssel az idei szezonban már 40 ezer tonna kukoricát tudnak szárítani. Ez a teljesítmény éves szinten mintegy 120–150 milliós bevételt eredményez majd cégüknek. A Cornmill kedvező árú szolgáltatásait, mint a terményszárítást és a bértárolást természetesen a megye gazdálkodói is igénybe vehetik. A nagy befogadóképességű raktárépület megfelel ezen igénynek is, ugyanis a szeptemberi kukorica betakarítás kezdetére elkészül a csaknem 150 milliós beruházással létesülő raktárépület, amely 13 ezer tonna termény befogadására képes. Az évente mintegy 50 ezer tonna termény tárolását illetve feldolgozását végző üzem a most átadott szárító és malom teljesítményével 110–120 tonna napi feldolgozó kapacitást produkál. Az ipari parkban a Cornmill ma már 26 ezer tonna kukorica tárolására képes – termékcsoportjukban az ömlesztett és a zsákos áru is szerepel. A feldolgozás során keletkező melléktermék elhelyezésére egy ötezer tonna kapacitású tárolót alakítottak ki.

Tavaly a próbaüzem keretében 1800 tonna kukorica szárítását végezték el – ehhez pedig a működési költségekre és a magas készletekre való tekintettel 4,5 milliárd forintos hitelkeret rendelkezésre állására volt szükségük. Az új szárító mellett rövidesen felavatják 13 ezer tonnás síktárolójukat is, így garantálva a vevők rugalmasabb kiszolgálását. A Cornmill folyamatos fejlődését jelzi, hogy immáron nyolc esztendeje töretlen a felfelé ívelés, amelyet az idei forgalmuk 11 Mrd forintra becsült értéke is jelez. Termékeik negyven százalékát a takarmányliszt adja, elsődleges felvásárlójuk pedig a söripar, mivel hazánkban a nedű készítésekor – egy sörmárka kivételével – kukoricából készült takarmányliszt váltja ki a malátát és a komlót. A Cornmill nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy termelési és kereskedelmi tevékenységeik egyenletes minősége mindenkor kielégítse megrendelőik elvárásait. Ezzel kívánják megalapozni a tartós együttműködést partnereikkel.

Az idei terméseredményekről szólva az igazgató szólt arról is, hogy sajnos olyan esztendőt jegyzünk, amikor a termény mennyisége jelentősen kevesebb az ideálisnál. A búza és a napraforgó 10–20%-os csökkenést mutat, és a kukorica tekintetében (bár nagy a szórás), helyenként 40–50%-kal is visszaesett a termés mennyisége. Ez pedig nemcsak a kereskedők számára jelenti azt, hogy erősebb lesz a verseny piacon, mert a felvásárlók is intenzívebben fogják keresni majd az eladókat. A nagyobb versenyben tehát mindenki kevesebb árualaphoz jut majd. Az új kukorica árának alakulását persze az amerikai és a globális eredmények hatása is alakítja, ahogy a lokális versenyek is közrejátszanak az árrobbanásban. A rendezvény idején a felvásárolt kukorica ára 60–70 ezer forint körül mozgott, az ebből gyártott termékeket azonban még nem lehet beárazni. Néhány százalékos fogyasztáscsökkenéssel persze mindenki számol, de ez abból ered, hogy az árak jelentős, akár 20–30%-os mértékben emelkednek majd – és ilyen mértékű árnövekedésre lehet számítani az élelmiszer és a bioetanol piacon is.

Geiling János, a Syngenta Kft. Komárom megyei területi képviselője beszélt cégének aktuális ajánlatairól, illetve hibridkukorica vetőmagjairól. A szárító-avató ünnepség idején, augusztus vége felé járva napirenden volt a napraforgó termesztés aktuális feladata, az állományszárítás. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy bár a nyár folyamán száraz és meleg időjárás uralkodott, a napraforgók desszikálása nem elhanyagolható, illetve nem kihagyható folyamat. A kevés tavaszi bemosó csapadék miatt a gyomirtások sem voltak 100%-osak, de az esetleges tányérbetegségek továbbszaporodásának megakadályozása szempontjából is szakmailag indokolt a napraforgók desszikálása. Erre a Syngenta a piacon már 30 éves múlttal rendelkező bevált Reglone Air készítményét ajánlja, amely kiszámítható és gyors betakarítást tesz lehetővé az őszi esők megérkezése előtt.

A cég ajánlatában szereplő több fajta repce és hibrid közül a cég képviselője három hibridrepcét emelt ki a kínálatukból, amelyek a Syngenta saját, úgynevezett SafeCross hibridizációs rendszerével jöttek létre. A SafeCross hibridek előnyei az idei évben is megmutatkozhatnak – magas terméshozamuk és termés-stabilitásuk mellett az átlagnál jobb környezeti adaptációs készségükkel, és a szélesebb vetésidő intervallumuknál fogva. Az NK Petrol jó télállóságával, a Tores hibrid gyors kezdeti fejlődésével és tavaszi gyors regenerálódó képességével, az új SY Cassidy hibridrepcéjük pedig a 2011–2012-es esztendőben bizonyított terméspotenciáljával emelkedik az átlag fölé.

Mivel az aktuális program fő növényfaja a kukorica volt, így a Syngenta három olyan hibridjét emelte ki az előadó, amelyek országosan is, de főképp az Észak-nyugati régióban vizsgáztak jól az elmúlt években. Az NK Lucius és NK Kansas hibridek mellett a 2011-es évben az NK Octet képviselt magas terméseredményeket. Mindhárom hibridnél a korai vetést, illetve a korai betakarítás lehetőségét érdemes kiemelni, ezáltal ugyanis a vetésváltásban – mint gabona elővetemény – biztonságosan lehet tervezni velük.

Takács István, a Monsanto Hungária Kft. Komárom-Esztergom megyei képviselője előadásában a megyei kukorica vetésterületeket elemezte – mintegy tíz éves időszakot átölelve. A vetésterület alakulása az utóbbi időben felfelé ívelő tendenciát mutat. A legkisebb terület, 28 ezer hektár 2001-ben volt, 2011-ben pedig már 35 ezer hektárt jegyeznek. Egyértelműen látható tehát a vetésterület növekedése. A termésátlagok tekintetében azonban igen változó a kép. Aszályos és csapadékos évek egyaránt találhatók ebben a tízéves periódusban, de ebből önmagában még egyáltalán nem lehet a csökkenő következtetést levonni. Az viszont elmondható, hogy két évet leszámítva az elmúlt 12 esztendőben minden esetben az országos átlag feletti volt a Komárom megyei termésátlag, pontosabban 106%-kal nagyobb termésmennyiséget takarítanak be a megyében. Az is kiemelendő adat, hogy immár öt éve 50% felett van a Dekalb kukoricák vetésterületi aránya a megyében. A legnagyobb területet kitevő fajták 2012-ben a komáromi régióban: DKC4590, DKC4490, DKC4795, DKC4414 – így alkotják a hibridek a sorrendet. A régi hibridek közül pedig a DKC3511-es tartja magát jelentősen a vetésterületi nagyságrendben.

Az idei tapasztalatokról szólva az előadó szólt az elmúlt évek legnagyobb aszályáról, amely keményen sújtja Magyarországot, ezen belül Komárom-Esztergom megyét. Ez az aszály már 2011-ben kezdődött, akkor sem volt tartalék a talajban – s ez a kukoricát a legvízigényesebb szakában és a legszélsőségesebb formában érte éppen akkor, amikor a leginkább szüksége lett volna a vízre. Idén tavasszal a kukorica már a korai szakaszban is jelentős stresszhatásnak volt kitéve (áprilisban megdőlt hideg- és melegrekordok), a kora tavaszi szárazságnak köszönhetően a magágy nem volt homogén, és ennek következtében az állomány egyenetlenül kelt és fejlődött. Ilyen állományokban a kukoricabogár imágója is nagyobb kárt tudott tenni, ez is jelentős volt az idei évben – a kukoricabogár kártétele még a gyengébb megtermékenyülésben is megnyilvánult. A továbbiakban pedig több mint két héten keresztül 25 °C feletti volt az átlaghőmérséklet, ami a kukoricanövényt még tovább stresszelte. A megyére a NÉBIH 20–40%-os becsült hozamkiesést jelzett. A szárazság következménye abban is megnyilvánult, hogy ha a virágzás előtt súlyos veszteséget szenvedett a kukorica, akkor a terméspotenciál már eleve 5–10%-kal csökkenhetett, a virágzás ideje alatt 40–50%-os terméskieséssel is lehetett számolni, a virágzás utáni két hétben pedig 20–40%-os veszteséggel lehetett kalkulálni. Területektől változóan, de hol az egyik, hol a másik terméskieséssel járó esemény bekövetkezett.

Az idei év tapasztalatai alapján cégük a meteorológiai hálózattal és informatikai háttérrel támogatott kísérleti rendszeren keresztül gyűjtött adatokat elemzi, és megkeresik az összefüggéseket – majd a tapasztalatokat megosztják a partnereikkel. Az extrém helyzetekre tekintettel kiterjesztik az adatgyűjtést a kísérleti hálózatukon túl az üzemi táblákra is. De számítanak a termelő partnerekre is – kérik őket, hogy osszák meg velük a kukoricatermesztési technológiájukat és elért terméseredményeiket. A kiértékelés révén ajánlatot tudnak majd javasolni a termelők számára, de a technológiai fejlesztési programjukat is felkínálják. Nagyszámú kísérletet végeznek ugyanis az ország szinte teljes területén annak érdekében, hogy a termelők a jövőben nagyobb eséllyel csökkenthessék a szélsőséges időjárás okozta termésdepressziót.

A rendezvény résztvevői az új FAO szárító megtekintésén túl részesei lehettek az IKR Zrt. gépbemutatójának is, no meg egy igazi stílusos vendéglátásnak, ahol szomjoltóként a kukoricagríz felhasználásával készült sört kínálta vendéglátó házigazda.

Copyright

CORNMILL Hungary Kft. 2012.